A hét végén a kárpátaljai Mezőkaszonyon adták elő műsorukat a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese táncosai. A Fábián Elemér vezette csoport ezúttal a Bereghát Fejlesztési Társulat – amelynek alapító tagja a romániai Halmi község is –, által szervezett Nemzetközi Népdalkör Találkozón szerepelt nagy sikerrel. Rajtuk kívül még 50 asszonykórus lépett fel a két nap folyamán, Romániából, Magyarországról és Ukrajnából. A népi együttesen kívül Szatmár megyét még a bogdándi néptáncosok és a pusztadaróci citerazenekar képviselte. /(simon): Kárpátalján léptek fel a szatmári néptáncosok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./
2004. július 1.
A Magyar Polgári Szövetség megalakulásakor jelezte, hogy csak ott állít majd jelölteket, ahol nem veszélyezteti a magyarság egységét. Kovács Jenő, a nagykárolyi MPSZ függetlenként induló polgármesterjelöltje csak az ötödik helyet érte el. Pécsi Ferenc, aki Szatmárnémeti polgármestere szeretett volna lenni, nem tudott annyi hiteles aláírást összegyűjteni, mint amennyi függetlenként való indulásához szükséges volt. A második fordulóban nem kérték fel híveiket, hogy az RMDSZ jelöltjeire, vagyis Bekő Tamásra és Ilyés Gyulára szavazzanak. Bogdándon az MPSZ megosztó magatartása miatt a rendszerváltás óta először nem helybeli sem a polgármester, sem az alpolgármester. A 13 tagú tanácsnak 7 magyar tagja van, ebből négy RMDSZ-es, a másik három független, illetve demokrata párti. /Sike Lajos: Bogdándon sikerült szétverni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2004. augusztus 14.
Bogdándon rendezte a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági táborát. A megnyitón részt vett 44 helyi és 104 más egyházközségből érkezett fiatal. Az egyházmegyében eddig még nem volt ilyen nagy létszámú egyházi tábor. Finanszírozásához hozzájárultak: az egyházkerület, az egyházmegye, a helyi tanács, több helyi vállalkozó és Bogdánd község lakói. /E. Gy.: Református ifjúsági tábor Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./
2004. szeptember 13.
A szept. 12-én megtartott 14. Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozót Nagy Sándor református esperes, lelei lelkész igehirdetése nyitotta meg. Az elmúlt évekhez viszonyítva most jóval több volt a romániai magyar, illetve a magyarországi táncegyüttes. /Fodor István: Bogdándi néptánctalálkozó, tizennegyedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./
2004. november 19.
Bogdándon az iskola tanárai a diszkót, a televíziónézést ellensúlyozandó megpróbálnak tartalmas időtöltést ajánlani a diákok számára szombat esténként. A kötetlen beszélgetések, különféle foglalkozások iránt van érdeklődés. Az iskolaigazgató, Mészáros Lőrinc kezdte el „Nem tudhatom, másnak e táj mit jelent: nekem szülőhazám” című előadásával. A foglalkozások iránt meglepően nagy az érdeklődés, bár ez nem kötelező a tanulók számára. /Fodor István: Bogdándi iskola: tartalmas tevékenység a diszkó helyett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./
2005. július 13.
Sipos László (1948 – 1999) román–magyar szakos tanár volt, de a népműveléssel és a néprajzzal is sokat foglalkozott szülőfalujában, Bogdándon. Ő hozta létre a bogdándi magyar néprajzi múzeumot (tájházat), s a rendszerváltás után egyik kezdeményezője volt a bogdándi nemzetiségi folklórfesztiválnak. Fáradthatatlan munkásságáért többek között a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság díjával is kitüntették. A bogdándi tájház ezután a Sipos László Magyar Néprajzi Múzeum nevet viseli. A megyei önkormányzat arról is döntött, hogy az avasfelsőfalusi városi kórház nemrég elhunyt igazgatója, a magyarul is kiválóan beszélő dr. Pop Mihai nevét veszi fel. A két névadás egyik fő támogatója Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke volt. /Két névadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2007. január 19.
Nagy Sándor /sz. Bogdánd, 1964/ lelei lelkész, a nagykárolyi református egyházmegye esperese. Ahogyan a római katolikus egyház számára Túrterebes, úgy a református egyháznak Bogdánd számít különleges településnek, ahonnan sok lelkész került ki. Ma már nem beszélnek róla, hogy a diktatúra idején a magyar iskolák diákjait januártól kora tavaszig a Duna–csatornához vitték kényszermunkára a megyéből, emlékezett iskolás korára a lelkész. Fabarakkokban, katonákkal együtt szállásolták el őket. Kiadott norma szerint kellett sáncot ásniuk. A meghurcoltatás mellett ráadásul a nyári vakációban be kellett pótolniuk azt az anyagot, amiről lemaradtak, míg a többiek pihentek. Lele 524 lelkes gyülekezetét tavalyi mínusz két lélekkel zárták, enyhe létszámcsökkenés tapasztalható évek óta. A nagykárolyi református egyházmegye lélekszáma évente egy–egy kisgyülekezetnyivel csökken, tavaly például 286-tal lettek kevesebben. Jelenleg az egyházmegyében 18. 087 számon tartott hívük van, miközben 2005 végén 18. 373 volt a lélekszám. Három részre lehet osztani az egyházmegyét: Nagykároly és Börvely, Gencs, Tasnád nagy gyülekezetek, a Kraszna–mente – Dobra, Magyargéres, Ákos, Krasznamihályfalva, a Tövishát – Lele, Hadad, Bogdánd és Szér – nagyobbacskákból tevődik össze, az érmellékiek pedig kisebbek, itt óriási a szórványosodás. A legkisebb református közösségek az egyházmegyében: Adyfalván harmincnégy, Krasznaszentmiklóson negyvenegy, Szekerestanyán hatvannégy, Sződemeteren negyven, Érszodorón negyven, Érkáváson negyvenöt református él, de léteznek olyan szórványok is, ahol csak néhány hívük lakik. Például Krasznacégény, ahol hárman–négyen vannak, de áll a templomuk, és a krasznamihályfalvi lelkész jár ki hozzájuk. A hadadi Dégenfeld-kastélyt nemrég átvette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, de az egyházmegye, illetve a hamarosan létrehozandó alapítvány fogja kezelni. A Dégenfeld Egyházi, Oktatási, és Kulturális Központ elsősorban a felnőttoktatásra helyezné a hangsúlyt. Szeretnének átvenni egy erdészházat Rákosterebesen, nagyszerű lenne állandó táborhely kialakítására. Egyre több helyen igénylik az emberek, hogy elkezdődjön a diakónia, a szeretetszolgálat, amelynek szép példája az Oikodomos Alapítvány, amelyet Nagy Sándor lelkész vezet. Százhatvan fő részére meleg ételt biztosítanak. Decembertől indult be az otthoni gondozás. /Fodor István: Egy többarcú református egyházmegye, a huszonegyedik század elején. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./
2007. február 12.
Február 11-én ünnepélyesen beiktatták Hadadnádasdon a református lelkészt, Tatár Jánost. Ez alkalomból Tőkés László püspök hirdetett igét a 426 lelkes gyülekezetben. Tatár János a „református lelkészek falujában”, Bogdándon született, – 1978–ban – ahonnan nem kevesebb, mint kilenc, jelenleg szolgáló lelkipásztor származik. Hadadnádasdra eddig nem volt jellemző az elöregedés, az utóbbi időben itt is kezdi éreztetni hatását ez a jelenség: jövő évben első alkalommal összevont osztálya lesz a helyi iskolának. /(fodor): Beiktatták a lelkészt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 12./
2008. szeptember 5.
Sipos László /1948- 1999/ kiváló tanár és néprajzos nem azt álmodta meg Bogdándon, ami ma maradt. Az életét tette fel a hagyományőrző községért, a bogdándi nemzetiségi tánctalálkozóért, amiből mára jobbára román hóra lett. A magyar néptánc szemléjét akarta létrehozni, a három Szatmár megyei román folklórtalálkozó ellensúlyozására, azzal érvelve, hogy a magyar adófizetők pénzéből illő egy magyar folklórünnepet is támogatni. Azonban a magyar elöljárók a rendezvényből nemzetiségi tánctalálkozót csináltak. Úgy gondolták, hogy így nagyobb lehet a támogatottsága. A nemzetiségi rendezvényre azonban mind jobban rátelepedtek a románok. Legutóbb már ők uralták a mezőnyt. Most Avasújvároson a sor. A széthúzás miatt nemhogy magyar polgármestere, de alpolgármestere sem lett a községnek. Súlytalanná vált az ottani 2200 fős magyarság. Az újságíró szerint Ludróczky Sándornak, az RMDSZ jelöltjének csak teljes összefogással lehet esélye, azonban Majláth Gábor, az előválasztáson második helyre szorult személy MPP-s listát indított. A választás óta a szociáldemokrata vezetés semmiféle magyar rendezvényt nem hajlandó támogatni, nem törődik a magyar iskolákkal. /Sike Lajos: A számlát benyújtják! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
2009. szeptember 16.
„Úgy érzem, találkozónk kezdi visszanyerni azt az eredeti szerepét, amelyet feledhetetlen alapítója, a kiváló tanár és néprajzkutató, Sipos László szabott meg neki. Az eredeti cél az volt, hogy minél jobban felmutassuk a vidék, elsősorban a szatmári és szilágysági magyar és más nemzetiségi népi tánckultúra értékeit. ” – kezdte értékelőjét Mészáros Lőrinc tanár, a helyi művelődési élet meghatározó egyénisége, a most zárult Bogdándi Nemzetiségi Folklórfesztivál kapcsán. Pár éve a jelentős közpénzeken rendezett találkozón a helyi igénnyel szemben a román folklórt részesítették előnyben, jóllehet a román együttesek bemutatkozásának több fóruma is van Szatmár megyében. Most megváltozott a helyzet. Hajdani legjobb formáját hozta a két bogdándi csoport, a Nagyrozsmalint és a Kisrozsmalint Bozsán Éva tanárnő szerint egyre vonzóbb lesz a néptánc a községben. A környékről most sem hiányoztak a krasznai, szilágycsehi, ilosvai táncosok, s hosszú kihagyás után helyi népviseletben, ismét eljött a nemrég újjáalakult szilágysámsoni együttes is. /Sike Lajos: Bogdánd magára talált. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
